A U.S. Census Bureau adatai szerint a 2009 -es évre vonatkoztatva (az eddigi adatok alapján) a világon átlagosan másodpercenként 4,3 gyermek születik, minden percben 258, óránként 15.465, minden egyes nap 371.163, havonta 11.289.556, ami évente 135.474.672 gyermekszületést jelent.

Ebből az éves szinten több mint 135 millió szülésből, most ismét bemutatok egyet ezen az oldalon, amely különbözik a többi 135.474.671 -től, hisz nincs két egyforma szülés.

Ilyen szülést kívánok mindenkinek!

A cikk igazából az olvasók hozzájárulásával lesz és lehet teljes, ha saját egyéni tapasztalatokat osztunk meg egymással a hozzászólásokban. Nem feltétlen konkrét nevek, helyszínek, sokkal inkább az lenne fontos, megismerni egymás álláspontját és tapasztalatait a témában.

Saját tapasztalataink:

Sokan sok mindent javasoltak a szülést megelőzően, úgymint: fogadjunk orvost, fogadjuk meg inkább a szülésznőt, fogadjuk meg mindkettejüket, ne fogadjuk meg, de adjunk hálapénzt, egyiknek, másiknak, nővéreknek, stb. Szinte mindenkinek volt egy tippje, hogy kit kellene megfogadnunk.

Végül úgy döntöttünk senkinek nem fizetünk plusz pénzt.

Hazudnék, ha azt mondanám, nem tudtunk volna szánni 40-50ezer forint pluszt a  szülésre, de nem láttuk értelmét ennyi pénzt kiadni egyik vagy másik ember tippje alapján, hogy szerintük ki a jobb orvos, vagy ki a kedvesebb, magunknak pedig nem volt viszonyítási alapunk – lévén az első babát vártuk -, őszintén szólva nem is hiszem, hogy laikusok meg tudják ítélni egy orvos szakmai hozzáértését. Így aztán arra jutottunk nem leszünk előbbre, egy fogadott orvossal, talán egy magánklinika lett volna ami valóban színvonalasabb, legalábbis kényelmesebb szolgáltatást nyújthatott volna.

Na igen, volt egy olyan “hülye” elvem is, hogy egyszerűen lehetséges KELL hogy legyen mindenkinek normális körülmények között szülni, ha fizet, ha nem. KELL hogy legyen megfelelő szakértelemmel rendelkező személyzet minden szülészeten, minden időben.

Végül egy fiatal, talán 30-as orvos és szülésznő párosnál esett meg a szülés, azt hiszem mindent megtettek amit emberileg és szakmailag kellett és lehetett, így utólag nagyon jó szívvel emlékszem vissza a ma már 2 hónapnál is idősebb fiam megszületésének pillanataira. A körülmények egyformán voltak adottak fizetés és nem fizetés esetére egyaránt.

Összességében nem szenvedtünk semmilyen hátrányt amiatt, hogy nem volt fogadott orvosunk, a hálapénz pedig csak utólag jöhetett volna szóba, tehát sok mindent nem változtathatott volna a dolgokon, de nem kérte és nem is hiányolta senki, legalábbis nem adta tudtunkra.

Ha valaki most kérdezne meg, ma nem állítanám ilyen határozottan, hogy az említett orvos és szülésznő párost nem fogadnánk meg, ha egyszer ismét hasonló örömöknek nézünk elébe.

Hát nem csodálatos?

Érdemes lelkiekben felkészülni a látványra és a körülményekre, mert nem lehet tudni kiből mit hoz ki amikor első ízben lehet jelen egy szülésnél. Persze szerintem az se szégyen, ha valaki éppenséggel összeseik.